Amit ebben a cikkben fogok írni, azt kivételesen nem saját kútfőből írom. Az elmúlt időszakban olvastam egy könyvet, amiben találtam egy olyan gondolatot, ami kapcsolódik a programozástanuláshoz is. A könyv Ken Blanchard: Vezetés magasabb szinten c. műve volt.

A könyv egyik jelentős gondolata, hogy a különböző tudásszinten lévő beosztottakat különböző szintű vezetéssel célszerű irányítani.

Vezetés szempontjából elkülöníti az irányítás (megmondja a vezető, pontosan miket csináljon a beosztott) és a támogatást (lelkesítést, biztatást).

Az alkalmazottakat szakmai tudásuk szintje szerint a könyv négy csoportra osztja:

• lelkes kezdő, aki nagy örömmel dolgozik, de hozzáértése még alacsony szinten van, így közvetlenül kell még irányítani. Lelkesíteni viszont kevésbé kell, hiszen az megvan
• kiábrándult tanuló, aki elszenvedte első kudarcait, rájött, hogy nem annyira könnyű az új területen helytállni, a lelkesedése alacsony szintű. Őt az irányítás mellett még támogatni, lelkesíteni is kell, hogy tovább tudjon lépni
• óvatos haladó, aki már szakmailag egyre magasabb szinten van, de a lelkesedése még nem tért vissza. Őt lelkesíteni még mindig kell, de szakmai irányításra már kevesebb szüksége van
• magabiztos profi, akinek a szakmai hozzáértése is és a lelkesedése is (újra) megvan. Őt leginkább csak hagyni kell dolgozni

Vetítsük át mindezt a programozástanulásra!

Amikor nekikezdesz, akkor még nagyon lelkes vagy, bár semmit nem tudsz még. Minden érdekel, minden lázba hoz, örülsz az új információknak, minden egyre fokozza az élvezetet. Aztán ahogy telik-múlik az idő, előbb-utóbb lesz egy olyan rész, ami mégsem annyira hajlik meg az akaratod előtt: megakadsz egy feladatnál, egy témánál. Ha ez néhányszor előfordul (Ken Blanchard szerint ez törvényszerű), akkor jön a "kiábrándult tanuló" fázisa: nem lesz már kedved folytatni, a lendület elillan.

Egy kiábrándult tanuló két irányba léphet tovább:

1. csak azért is kitart, és megy tovább, amelynek következtében előbb-utóbb (természetesen sok erőfeszítés árán) eljut az óvatos haladó, majd a magabiztos profi szintjére.
2. feladja, és elkönyveli, hogy a programozás nem neki való. Ez a választás nagyon gyakori, főleg azok körében, akik autodidakta módon tanulnak, pedig sokszor csak némi bátorításra lett volna szükség.

Szóval ha (programozás)tanulásra adod a fejed, akkor tudd, hogy előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor nehéz lesz, készülj fel rá lelkileg, és adott esetben tedd meg a szükséges lépéseket: kérj támogatást (nem elsősorban szakmailag), meríts erőt abból, amiért az egészet elkezdted, és semmiképpen ne hagyd abba!

Sok sikert!
Pasztuhov Dániel